A női bugyis fiú újabb alázása

A fiú hitetlenkedve olvasta végig a szöveget. Nem lehet igaz, gondolta, hogy ennyire be van szabályozva Ági minden napja. Az lehetetlen, hogy pontosan, órára, percre betartsa ezt! Hogy így elfogad minden büntetést és még meg is köszöni! Aztán visszaemlékezett a tegnapi délutánra, amikor Ági szó nélkül engedelmeskedett és hagyta, hogy elverjék és megköszönte a verést. A fiú nem tudta elképzelni, hogy így éljen. Nem, az anyukája nem kívánhatja tőle! Ő már felnőtt, nagykorú férfi, egyetemista és nem lehet ilyen ovis gyerekhez illően szabályozni az életét! Ha megjön az anyja, ő megmondja neki, hogy vigye haza és ne hagyja, hogy ez a perverz pasi meg a lánya itt kínozzák őt!
A fiú dühösen az asztalra dobta a papírt és felállt. A mozdulattól a seggébe nyilallt a fájdalom, de most nem törődött vele. Dühösen mondta a lánynak:
– Én ezt nem csinálom tovább! Azonnal engedj ki! És add vissza a ruháimat!
A lány felnézett az írásból, végigmérte a fiút és felnevetett:
– Te nagyon buta vagy! Nem emlékszel? Nem tudlak kiengedni, mert apu odaadta anyukádnak a kulcsaimat. És a ruháidat sem tudom visszaadni, mert anyukát tegnap elvitte magával. Meg nem is akarom visszaadni, mert szerintem tök csini kiscsaj vagy a régi bugyimban meg trikómban. Szóval, ha nem akarod, hogy ezt elmondjam apunak meg anyukádnak, akkor térdelj vissza gyorsan és tanuld meg hamar azt a napirendet! Nem emlékszel mit mondott apu? Ha rossz vagy meg foglak verni és elmondom neki mit csináltál és még jobban kikapsz! Na térdelj le és tanulj!
A fiú nem törődött vele, hirtelen megfordult és az ajtó felé indult. Megrántotta a kilincset, de az ajtó zárva volt, dühösen belerúgott, hogy megfájdult a meztelen lába, felszisszent, dühösen körbe fordult a szobában, kijáratot keresve. Közben Ági felállt és elindult felé.
– Mondom, hogy be vagyunk zárva te hülye! Hogy lehetsz ennyire buta? Húzz vissza az asztalhoz, térdelj le és tanulj, mert kapsz! – kiáltotta és megállt a fiú előtt.
Gézuka ellökte a lány és megint megfordult volna, de fájdalom hasított a seggébe, a lány rácsapott. A következő pillanatban már a fülében érezte az égető fájdalmat, a lány elkapta a bal fülét és erősen megcsavarta, aztán lefelé rántotta. A fiú felvisított és térdre esett. Ági elengedte a fülét és egy pillanat múlva már a hátán ült, arccal a fiú segge felé. Lenyúlt a lába között és megmarkolta a fütyijét és a golyóit a bugyin át. Olyan erősen szorította meg és rántotta hátra felé, hogy a fiú megint visított. A jobb kezével hátra nyúlt a lány felé, hogy lerángassa magáról, de a bal karja nem bírta a súlyt és összeesett. Térdelve, arccal a földön feküdt, a bal karja a teste alá szorult, a jobb haszontalanul nyúlt végig a teste mellett. Térdeltében a segge kipucsítva meredt felfelé. A lány megingott ahogy a hátán ült, fel is visított, ahogy az elvert segge a fiú hátára feszült, de megtartotta magát a hátán, a talpai stabilan feszültek a padlónak, jobb kezével pedig erősen kapaszkodott a fütyijébe és, amikor stabilnak érezte a helyzetét, újra erősen megrántotta hátrafelé. A tehetetlen fiú újra felvisított és, amikor Ági bal kézzel elkezdte verni a bugyis seggét, zokogni kezdett. Teljesen összeomlott, nem ellenkezett már, csak sírt és szipogott. A lány elengedte a farkát és mindkét kezével erősen csépelni kezdte a seggét.
Mindketten lihegtek, a fiú sírt, Ági pedig nevetve verte, a tenyerei hangosan csattantak Gézuka meggyötört fenekén.
A lány legalább 10 percig fenekelte, nem számolta az ütéseket, csak amikor már a tenyere is égett a fájdalomtól akkor hagyta abba. Lihegve állt fel a fiúról és seggbe rúgta. Gézuka az oldalára fordult és magzati pózba görnyedve sírt.
– Most legalább megtanultad, hogy ne ellenkezz, te kis szerencsétlen! Olyan kis nyamvadt vagy, hogy egy csaj is meg tud verni, te bőgőmasina! Tuti a suliban is mindig csicska voltál, az igazi fiúk nem szeretik az ilyen kis nyálas kis vakarcsokat. Na, állj fel és takarodj vissza tanulni! – kiáltotta a lány és újra belerúgott a fiú seggébe.
Gézuka nem reagált, csak zokogott tovább. Ági a fülébe markolt és felemelte a fejét. A fiú arca maszatos volt a könnyektől és a nyáltól, ami sikítás közben szivárgott a szájából.
– Fúj de undorító vagy! Még jó, hogy most nem pisiltél be! Na gyerünk a fürdőbe, tedd tisztába magad és aztán vissza tanulni!
A fülénél fogva felrángatta a fiút a padlóról és bevonszolta a fürdőszobába. A trikó és a bugyi is mocskos volt a fiún a könnyektől és a nyáltól.
– Undorító vagy! – mondta a lány és ruhástól a zuhanytálcára lökte a fiút, aki összegörnyedt a sarokban és sírt tovább. A lány kezébe vette a zuhanyrózsát és hideg vizet spriccelt a fiúra. Teljesen átáztatta a ruháit, a haját. A fiú először nem is mozdult, de aztán, amikor fázni kezdett próbált elhúzódni a hideg víz elől. Végül Ági elzárta a vizet.
– Vedd le a bugyidat és a trikót! – mondta.
A fiú kibújt a trikóból, aztán a bugyit is levette. A masni kioldódott, ahogy a lány rángatta a fütyijét, hosszan lógott le a combja mellett. A fütyije is vörös volt.
– Vedd le a szalagodat is! Mindent tegyél a mosdókagylóba! OK. Most guggolj le és pisilj! – parancsolgatott Ági, a fiú pedig csendesen szipogva engedelmeskedett.
Amikor leguggolt, a fütyije lelógott a combja között, azonnal pisilni kezdett, a sárga lé folyt le a lefolyóba. Már nem volt a fiúban szégyenérzet, az utolsó verés, amit a lánytól kapott teljesen megtörte. Beletörődött, hogy nem tud szabadulni, hogy a két felnőtt, vagy akár a lány is bármikor lebírja őt, nincs esélye, hiába ellenkezik. Amikor befejezte a pisilést felnézett a lányra, várva a következő parancsot.
– Ügyes kislány vagy, Gézuka! – nevetett Ági. – Jó, most zuhanyozz le, mosd le a pisit.
A fiú engedelmesen megnyitotta a vizet és gyorsan megmosdott. Aztán elvette a törölközőt a lánytól, gyorsan szárazra törölte magát és kilépett a padlóra.
– Mosd ki a ruháidat és terítsd ki száradni – mondta a lány, Gézuka pedig szó nélkül mosni kezdett, kicsavarta a bugyit, a trikót és a szalagot és sorban kiteregette őket a szárítóra. Utána a lányra nézett újabb parancsot várva.
– Gyere, keresünk neked másik ruhát – mondta az, és kézen fogva felvezette a fiút az emeletre a szobájába.
A komód alsó fiókját kihúzta, és amíg a fiú tétován állt az ágy mellett elkezdett fehérneműket kipakolni belőle.
– Van néhány régi bugyim és pólóm, amik jók lesznek neked most, de anyukádnak majd el kell vinnie és vásárolni neked saját cuccokat. Ha megkértek szívesen segítek majd aranyos bugyikat, trikókat választani, meg rucikat, fürdőruhát, mindent mai kell egy kiscsajnak – nevetett a lány. – Most ezt a fehér együttest vedd fel.
Amit kiválasztott egy nagyalakú fehér pamut bugyi volt, a derekán és a comboknál kb. egy centi széles csipkeszegéllyel és ugyanilyen csipke húzódott V alakban a bugyika elején is, kiemelve az azt viselő lány vénuszdombját. A trikó a bugyihoz illett, ujjatlan volt, a mellrészen csipkével, ami a melleket körülölelte és középen V alakú pántként futott fel a nyakig. A mellrész felett, körben csipkeszegély volt, ami hátul az elölről felfutó pántokkal egyesült.
A lány kiterítette a bugyit és a trikót az ágyra, ránézett a fiúra és azt mondta:
– Lehet, hogy túl szexinek fogja apu tartani, de szerintem illik hozzád. Keresek még egy szalagot a fütyikédre és azonnal felveheted.
Elővett egy a reggelihez hasonlító szalagot, csak ez kicsit sötétebb rózsaszín volt, de szépen, selyem fénnyel csillogott. A fiúhoz lépett és leguggolt, hogy felkösse a szalagot a fütyire.
– Hú, elég vörös lett a kis pisilőd a rángatástól, be kellene kenni. Fordulj meg, mutasd a segged! – mondta és a fiú szó nélkül engedelmeskedett. – Igen, ez is vörös. Olyan buta kiscsaj vagy Gézuka! Minek kellett ellenkezni, hogy megint kikapj? Na várj!
Felállt és a fiókból kivett egy tégelyt. Kenőcsöt vett az ujjára, szétkente a tenyerein és visszaguggolt a fiú mellé.
– Ez enyhíti az égést a popsidon és a fütyikéden is. – mondta és rátette a kezét a fiú vörös seggére.
– Auuu – szisszent fel a fiú, összerázkódott és ellépet a lány mellől.
Ági rácsapott a seggére, mire a fiú felvisított és könnyezni kezdett.
– Ne mocorogj, te hülye és ne menekülj! Neked akarok jót. Ha nem engeded bekenni magad, tovább fog fájni és ráadásul megint elverlek. Értetted?
– Igen Ági, bocsánatot kérek. Kérlek, ne verj meg! – könyörgött Gézuka szipogva.
– Jól van te nyálgép! – nevetett a lány. – hogy tudsz ilyen kis szerencsétlen lenni?
Bekente a fiú seggét, aztán szólt, hogy forduljon meg és bekente a fütyijét is. Amikor a fütyit kenegette az megint kezdett keményedni. Ági felnézett a fiúra:
– Jobb lenne neked, ha megtanulnád ezt fegyelmezni! Ha mindig feláll, amikor nincs megengedve, nagyon sokszor fogsz kikapni. Mondjuk, tuti kapsz majd erényövet rá, abban majd nem tud felállni, még ha ilyen kicsi is. Na jó, félig áll neked, de így is belefér a bugyikádba.
Megkötötte a masnit a fiú fütyijét, aztán felállt:
– Most kész vagy, felöltözhetsz.
A fiú felvette a bugyit és belebujt a trikóba, aztán megállt a lány előtt.
– Na milyen szexi kiscsaj lettél! És a masnid szépen átlátszik a fehér bugyidon. Csini vagy! –mosolygott a lány.
– Köszi… Köszi szépen, Ági. Mondta a fiú lehajtott fejjel, pirulva.
– OK! Akkor most gyerünk vissza, mert neked tanulni kell, nekem meg naplót írni és mindjárt ebédidő és jön anyukád!
Lementek a nappaliba és letérdeltek az asztal két végénél. Ági tovább írt, a fiú pedig olvasta a napirendet és próbálta memorizálni az időpontokat.
Nemsokára hallották, hogy nyílik az ajtó, Éva lépett be.
– Sziasztok! Na, jó gyerek volt Gézuka? – köszönt a nő, miközben végignézett a két térdelő gyereken. – Miért van a kisfiún másik ruha? Megint bepisiltél, Gézuka?
– Nem anyuka! Csak… – kezdte a fiú, de az anyja szigorú arcát látva megakadt.
– Engedetlen volt és el kellett vernem, Éva néni – mondta Ági. – És a sírástól piszkos lett a trikó és a bugyija is, de nem pisilt be.
– Mit csinált?
– Nem tetszett neki a házirend és nem akarta megtanulni, felállt és el akart menni. Amikor mondtam, hogy úgysem tud, mert be vagyunk zárva, és térdeljen vissza tanulni, nem akart. – mondta a lány, aztán elmesélte az egészet. – Azóta engedelmesen tanul a kisfiú.
– Köszönöm Ágikám! Igazán rendes tőled, hogy fegyelmezed és úgy látom nagyon jó hatással vagy Gézukára. Kár, hogy korábban nem ismertük egymást, ma már jó gyerek lehetne Gézuka. – mondta Éva, aztán a fiához fordult – Te pedig megtanultad, hogy nem érdemes ellenkezni Ágival, mert erősebb, mit te, nincs szüksége szülői segítségre, egyedül is meg tud fegyelmezni. Állj fel és húzd le a bugyidat, mutasd magad!
A fiú felállt, letolta a bugyiját megmutatva a kopasz kis fütyit a masnival, aztán megfordult és a seggét is megmutatta.
– Rendben, kisfiam, felveheted a bugyikádat! – mondta az anyja. – Ágikám, főznél nekem egy kávét?
– Azonnal, Éva néni! – mondta a lány és felállt, kiment a konyhába.
– Kisfiam, ne hidd, hogy én azt akarom, hogy szenvedj! De be kellett látnom, hogy másképp nem megy. Ha nem nevelünk meg, akkor semmi nem lesz belőled az életben, se diplomát, se egy jó munkát nem szerzel, és társat sem találsz addig, amíg csak leskelődsz és maszturbálsz. István megmutatta a laptopodon milyen videókat nézel, mennyi időt töltesz pornó oldalakon, kikkel chatelsz. Szégyelld magad! Azt hittem akkor, hogy azonnal bemegyek a szobádba és megint elverlek, még jobban, mint eddig, csak István bácsi tartott vissza, köszönd meg neki! De ne félj! Ennek mostantól vége van! Meg fogod kapni az elmaradt büntetésedet és mostantól kezdve pontosan szabályozzuk majd minden napodat és mindent ellenőrizni fogunk! Ne félj, nem hagyom, hogy elkallódj. Tudod, ugye, hogy ha István bácsi nem ilyen rendes most már a rendőrségen, vagy előzetesben lennél? Tudod mi történik a börtönben az ilyen csínos kislányos fiúcskákkal? Szóval becsüld meg magad és köszönd meg szépen István bácsinak és Áginak, hogy nem jelentettek fel, hanem segítenek megnevelni téged!
– Igen anyu… Csak… Nem lehetne, hogy… Ez annyira ciki, miért kell bugyit hordani? És miért mondtátok, hogy puncim van? És az Ági is mindig kinevet… – dadogta a fiú és könyörögve nézett az anyjára.
– Gézuka, a szégyen a büntetésed része. Akkor nem szégyellted magad, amikor leskelődtél? És a fütyid tényleg nagyon kicsi, már régen nem láttalak pucéron, azt hittem megnőtt, ahogy kellene, de úgy látom, hogy ez a részed megállt a fejlődésben olyan 13 éves korod körül. Ezzel biztosan nem tudsz majd kielégíteni egy nőt. De nem kell kétségbe esni, ettől még élhetsz boldog, teljes életet. De ahhoz még nagyon sokat kell tanulnod, fejlődnöd és ha nem akarod, hogy állandóan hurkás legyen a segged jobb ha szófogadó vagy! Értetted?
– Igen anyu – mondta fiú, beletörődően.
Közben Ági behozta a kávét és Éva megitta, megköszönte és felállt, hogy menjen.
– Rendben gyerekek, megyek vissza dolgozni. Legyetek jók! Gézuka! Engedelmes, jó kisfiú legyél! Ágikám, te pedig ha megint rosszalkodik csak verd meg keményen!
– Igen Éva néni – mosolygott Ági – csókolom.
– Szia anyu – mondta Gézuka is.
Amikor a nő elment Ági a fiúhoz fordult:
– Látod, te kis hülye? Ha nem maszatolsz össze mindent a hülye picsogásoddal meg nyálazással nem kellett volna másik ruha, én pedig nem mondtam volna el anyukádnak, hogy rossz voltál, ha szépen megkértél volna rá. Na mindegy, ha ilyen kis sírós, nyálas, pisis vagy akkor a te bajod! Na, gyere ebédelni!
A lány ételt vett ki a hűtőből, mikróban megmelegítették és ettek, utána hideg ásványvizet ittak, aztán Gézuka elmosogatott. Amikor végeztek ránézett a lányra és pirulva mondta:
– Ki kell mennem wc-re.
– Pisilned kell?
– Igen…
– OK, menjünk – mondta a lány és együtt mentek be a fürdőszobába, megvárta az ajtóban, amíg Gézuka lehúzta a bugyiját és leült.
– Vigyázz, ha a szalagod pisis lesz, a szádba fogom tömni! – figyelmeztette Ági.
A fiú lenyúlt a combjai között és óvatosan tartotta a szalag végeit, amíg pisilt. Utána papírt vett és megtörölte a fütyijét, felállt, és megmutatta a masnit. Száraz volt. A lány intésére felhúzta a bugyiját, aztán lehúzta a wc-t.
– Ügyes kislány vagy – dicsérte meg Ági. – Most menj ki és állj meg az ajtóban háttal nekem. Hunyd be a szemed! Ha észreveszem, hogy lesel, nagyon ki fogsz kapni!
A fiú engedelmesen elfordult és becsukta a szemeit. Hallotta, ahogy a lány leül, aztán a pisi csobogását és, ahogy utána lehúzza a wc-t. Nem fordult meg, nem próbált leskelődni, türelmesen várt, amíg a lány kijött.
– Gyere! Ideje a beszámolódat írni, apu nagyon haragudni fog, ha nem végzel vele, mire hazajön.
A nappaliban a fiú letérdelt az asztalhoz, a lány egy csomó papírlapot adott oda neki s egy tollat:
– Szépen írj, olvashatóan! És vigyázz a helyesírásra! Ha apu nem tudja elolvasni, újra megíratja veled és büntetést kapsz. A hibákért pedig tenyerest fogsz kapni pálcával. Minden hibáért egyet és minden öt hibáért egyet a seggedre is. Szóval jobb, ha igyekszel hibátlanul és szépen írni!
A lány is letérdelt az asztal másik végén és olvasni kezdte a naplóját, aztán beírt még pár dolgot. Aztán felnézett a fiúra, aki csak forgatta a kezében a tollat és bámulta az üres papírt.
– Kezdj hozzá, hiába gondolkozol és hiába húzod az időt úgyis le kell írnod mindent, ha nem akarsz nagyon kikapni megint. – mondta a fiúnak. – Figyi! Írjál őszintén! Mintha egy naplót írnál magadnak. Csak elkezdeni nehéz, de aztán belejössz!
Gézuka lassan írni kezdett. Meg-megállt a kezében a toll, de egyre több sor került a papírra. Pár perc múlva Ági letette a tollat, bezárta a naplóját és felállt. Nyújtózkodott egyet, megdörzsölte a térdeit, aztán odament a fiúhoz és a válla felett belenézett az írásába.
A fiú gyorsan eltakarta a kezeivel a lapot. A lány felnevetett:
– Ne legyél már ilyen buta! Egészen biztos, hogy apu fel fogja olvasni hangosan és akkor úgy is tudni fogom, mit írtál. És utána tuti az én feladatom lesz, hogy a hibákat kijavítsam és megszámoljam, szóval nincs értelme titkolózni. Mutasd!
A fiú lassan, vonakodva elvette a kezeit a papírról, amit a lány felvett az asztalról és hangosan olvasni kezdett:
„Nem emlékszem pontosan, hogy mikor kezdtem el maszturbálni. Azt hiszem már egészen kis koromban játszottam a fütyimmel. 13 éves voltam amikor először elélveztem és ondó jött a fütyimből. Azóta sokszor csináltam, mindig amikor lehetett, amikor valamitől felállt a fütyim mindig igyekeztem játszani vele.„
– Te szerencsétlen! Tíz perc alatt ennyit sikerült leírnod? És így? Ha ezt odaadod apunak véresre veri a tenyeredet, de a seggedet is! Nagyon csúnyán írsz, és tele van hibával! Négy mondatban két hiba és két kifelejtett vessző! És te vagy az okos egyetemista! – nevetett fel a lány, aztán széttépte a papírt és összegyűrte. – Ezt most nem mutatom meg apunak, de igyekezz összeszedni magad, ha nem akarsz egy nagyon nagy verést! Írj lassan és gondold végig a szót, amit le akarsz írni. Lassabban megy majd, de még van időd és jobb ha kevesebbet írsz, mint ha ilyen hibásan és csúnyán! És köszönd meg szépen, hogy figyelmeztettelek! Legközelebb hagyom, hogy így add oda apunak!
– Hát… Kösz szépen Ági! – sóhajtott nagyot a fiú és újra nekikezdett az írásnak.
A lány kicsit még állt a hátánál és figyelte, ahogy dolgozik, aztán kiment a konyhába és egy flakon ásványvízzel, két pohárral és a könyvével jött vissza. Letette a poharakat és töltött mindkettőjüknek, aztán azt mondta:
– Igyál, ha szomjas vagy és ha akarsz még töltsél magadnak! Csak ne felejts el szólni ha pisilned kell!
– Köszi szépen! – mondta hálásan a fiú és megitta a pohár vizet, aztán folytatta az írást.
A lány hasra feküdt a heverőn és olvasni kezdett.
Csendben telt az idő, csak az hallatszott, ahogy a fiú lassan ír, néha mozgolódott kicsit, hogy a térdét ne törje annyira a padló. A lány néha felnézett a könyvéből a fiúra, aztán olvasott tovább.
A fiú lassan megfontoltan írt, igyekezett szépen írni és hibák nélkül. Megfogadta a lány tanácsát, mielőtt leírta végiggondolta az egész mondatot, aztán minden szónál odafigyelt a helyesírásra. Eleinte nagyon lassan haladt, kereste a szavakat, a minél kisebb szégyennel járó kifejezéseket. Egy idő után azonban egyre könnyebben jöttek a gondolatok, a szavak. Igaza volt Áginak, ha úgy gondolt az írásra, mint naplóra, amit magának ír, az emlékeire, úgy nem volt olyan szégyenletes leírni. A második oldal közepén járt, amikor érezte, hogy pisilnie kell. Felnézett a lányra és halkan megkérdezte:
– Pisilnem kell, szabad kimennem?
A lány ránézett a papírra, aztán azt mondta:
– Ha végeztél ezzel az oldallal kikísérlek, addig tűrjél!
Gézuka visszatért az íráshoz. Befejezte az oldalt, elővett egy másik papírt és még két mondatot írt le, aztán letette a tollat és újra szólt a lánynak:
– Befejeztem az oldalt. Szabad kimenni pisilni?
– Gyere! – tápászkodott fel a lány a heverőről.
A fiú fel akart állni, de meg kellett fogózkodnia az asztalban, a térde annyira fájt a hosszú térdeléstől.
– De nagy majom vagy te! – kiáltotta a lány, Gézuka vörös térdeit nézve – miért nem szóltál, hogy ennyire fáj a térded? Akkor kicsit pihenhettél volna, kis séta, torna és utána folyatni. Na mindegy, most pisikélsz utána majd kicsit pihenhetsz.
A fiú nehézkesen ment el a wc-ig és ült le. A pisilést figyelmeztetés nélkül ügyesen oldotta meg, a végén megmutatta a száraz szalagot a lánynak, felhúzta a bugyiját és lehúzta a wc-t. Várakozva megállt, amíg a lány egy kisebb kendőre hideg vizet engedett, kicsavarta és odaadta a fiúnak.
– Ülj le a wc-re és tedd a térdeidre.
– Köszönöm szépen – mondta a fiú hálásan, miközben beborogatta a kendővel a térdeit.
A lány kis ideig nézte, aztán azt mondta:
– Ülj itt és gondolkozz a beszámolódon és borogasd a térded! Nehogy rossz legyél, mert nagyon elverlek! Mindjárt jövök.
A fiú bólintott és nézte, ahogy a lány kiment.
Pár perc múlva hallotta, hogy az emeleti fürdőszobában lehúzzák a wc-t, aztán víz folyt. Ült, a térdeinek nagyon jólesett a vizes kendő. Kis idő múlva felemelte a kendőt és megrázta a levegőben, hogy újra lehűljön. A térdei vörösek voltak és forrók, gyorsan felmelegedett a kendő. Éppen azon gondolkodott, hogy feláll és újra hideg vizet enged a kendőre, amikor elállt fent a víz. Nem mert felállni, csak megint megszellőztette a kendőt és visszatette a térdeire. Pár perc múlva megjelent Ági, ugyanabban a fehér pólóban és rövidnaciban, de felfrissülve a zuhanyzástól.
– Na pihentél kicsit? – kérdezte, aztán elvette a kendőt a fiú térdeiről, kiöblítette és kiterítette száradni. – OK, állj fel, sétálunk kicsit és csinálsz pár guggolást, hogy ne legyen merev a térded, aztán folyatjuk.
A fiú nehézkesen állt fel, de a lány megfogta a kezét és segített neki. Lassan kimentek a nappaliba és körbejárták. Utána a szoba közepére vezette a fiút és rászólt, hogy guggoljon le. Először nehezen ment, de pár guggolás után, amikor a lány tartotta a karjánál fogva belejött és 15-20 guggolást csinált, mire a lány szólt, hogy elég lesz. Elengedte a fiút és szólt neki, hogy menjen vissza dohányzóasztalhoz. Gézuka lassan lépett előre, de érezte, hogy sokkal jobban megy a járás, mint a kis torna előtt, hogy biztosabban áll a lábán. A dohányzóasztalhoz ment és egy halk nyögés közben szó nélkül letérdelt. Felvette a tollat, ránézett a lányra, aztán lehajtotta a fejét és írni kezdett. Ági lefeküdt a heverőre és tovább olvasott.
Kb. egy óra múlva a fiú halkan megkérdezte:
– Ihatok?
– Persze, tölts nekem is légyszí! – mondta szórakozottan a lány, és felült a heverőn. Az arca megrándult a fájdalomtól, teljesen megfeledkezett róla, hogy tegnap mennyire kikapott. Elvörösödött dühében és egy olyan nagy pofont kent le a térdelő fiúnak, hogy az elesett és elterült a padlón. A kezéből kiesett a már nyitott flakon és a víz a heverőre, a lány könyvére fröccsent, aztán kifolyt a padlóra.– Te kis mocsok, miattad kaptam ki tegnap! – sziszegte a fiúnak dühösen.
Felállt, felvette a vizet és a poharát. Töltött magának, ivott belőle pár kortyot, aztán a következő kortyot visszaköpte a fiú poharába. Újra ivott és addig folyatta a szájából a vizet a másik pohárba, míg tele nem lett. A fiú a földön fekve nézte, az arca égett a pofontól, a szeme könnyes volt.
– Igyál! – nyújtotta felé a lány a poharat – Mindet idd meg! Azonnal!
– De… – kezdett volna ellenkezni a fiú, aztán látva a lány dühös arcát csak sóhajtott egyet, felemelkedett, elvette a poharat, és szó nélkül megitta a nyálas vizet.
– Fincsi, ugye? – nevetett fel a lány – Már majdnem olyan, mintha smárolnánk! Ezentúl majd mindig kapsz tőlem egy kis nyálat! Várj csak! – elvette a fiútól a poharat és kiszaladt.
Gézuka éppen feltérdelt a padlóról, hogy folytassa az írást, amikor hallotta, hogy lehúzzák a wc-t, aztán visszajött Ági, a kezében a pohárral, ami sárga folyadékkal volt tele.
– Most pedig a pisimet kóstolod meg! Ennél közelebb úgysem kerülsz soha a puncimhoz hiába bámultad, te kis mocsok! – kiáltotta és nyújtotta a poharat a térdelő fiúnak.
– Ági! Kérlek szépen ne csináld ezt! – könyörgött Gézuka.
– Kuss! Megiszod mindet, utána megköszönöd és megdicséred, hogy milyen finom volt! Különben rád öntöm és azt mondom apunak, hogy megint bepisiltél. Kikötlek pisisen és addig verlek amíg apu haza nem jön. És az még semmi lesz ahhoz képest amit tőle kapsz! – kiáltotta a lány.
A fiúnak eleredtek a könnyei. Ránézett újra a lányra, könyörgően, de nem látott enyhülést az arcán, a szemében, hát elvette a poharat és a szájához emelte. Újra a lányra nézett, aztán becsukta a szemét és gyors kortyokkal megitta a pisit. Összerázkódott, ahogy a meleg, sós folyadék lement a torkán. Hányingere lett, de sikerült visszafojtania. Nagyot nyelt. Feltört belőle egy böfögés. Ezt valahogy még jobban szégyellte, mint a pisi ivást, az arca vérvörös volt. Letette a poharat és lehajtott fejjel csendesen sírdogált.
A lány hangosan nevetett, a teste rázkódott a nevetéstől. – Biztosan nagyon finom volt, ha ilyen jót böfögtél utána! Na, köszönd meg szépen, hogy ilyen finom pisit itattam veled!
– Köszönöm Ági – mondta rekedten, alig hallhatóan Gézuka.
– Mit? Szépen hangosan mond ki, hogy mit köszönsz meg!
A fiú nagyot nyelt, még érezte a pisi ízét, de összeszedte magát és hangosan mondta:
– Köszönöm Ági, hogy ilyen finom pisit itattál velem!
– Szívesen Gézuka! Csak szólj, ha inni kérsz, mindig kapsz majd, ha ennyire ízlik! – nevetett a lány. Végigmérte a fiút, aztán komolyan folyatta: – OK, ezt csak azért kaptad, mert olyan béna voltál! Na, menj, mosd el a poharat, de tisztára! Utána ihatsz vizet.
– Köszönöm Ági – mondta fiú hálásan és kivitte a pisis poharat a konyhába, elmosta, aztán kiöblítette a száját és ivott egy pohár hideg vizet. A lány a konyhaajtóból nézte, amikor a fiú elöblítette a poharat maga után, szólt, hogy ideje folyatnia a munkát. Gézuka szó nélkül ment vissza az asztalhoz, letérdelt és folytatta az írást. Ági is tovább olvasott, újra csendben voltak.
Már elmúlt négy óra, amikor a fiú letette a tollat és felnézett. Hat oldalt írt már tele, úgy érezte leírt mindent, amit kérdeztek tőle. Összerendezte a lapokat, rátette keresztbe a tollat és szólt a lánynak:
– Ági, befejeztem…
– OK, éppen ideje volt. Szerintem még el kéne párszor olvasnod a napirendemet és 5 után kicsivel jön haza apu.
– Kimehetek pisilni? – kérdezte félénken a fiú.
– Gyere – állt fel a lány, felsegítette a térdelő fiút és kivezette a wc-be.
Amikor a fiú végzett, újra kiküldte az ajtó elé, háttal.
– Várj amíg pisilek én is! Ne leskelődj! Vagy kérsz még egy pohárral? – nevetett fel.
– Nem. Nem kérek. – mondta a fiú.
– Mégsem ízlett? Nem volt finom?
– De… – Gézuka nem tudta mit mondjon, mit akar a lány hallani. Ha azt mondja finom volt még megint megitatja, ha pedig nem… Lehet hogy megveri. – De… Finom volt… Csak… Most nem kérek.
– Egy kicsit sem? Na jó – nevetett a lány. A fiú hallotta, hogy pisil, papírt tép, aztán hogy lehúzza a wc-t.
– Megfordulhatsz – mondta a lány.
Gézuka megfordult és kinyitotta a szemét. Ági előtte állt, kinyújtott középső ujja nedves volt.
– Azért egy kis kóstolód kapsz! Annyira ízlett neked az előbb, hogy nem akarom, hogy elfelejtsd az ízét – nevetett. – Kapd be és cumizd meg az ujjam!
A fiú sóhajtott, aztán beletörődve kitátotta a száját és a lány ujjához közelítette, de az elhúzta előle.
– Kérjed szépen, hogy leszophasd a pisit az ujjamról!
– Kérem szépen Ági, hogy leszophassam a pisit az ujjadról. – mondta a fiú csendesen, aztán hozzátette: – Kérek Ági, engedd meg, hogy leszopjam az ujjadról a pisit, mert nagyon finom és nagyon ízlik nekem.
A lány nevetett és a szájába dugta az ujját. A fiú pedig szopni kezdte. Már nem érdekelte a sós íz, nem érdekelte mennyire megalázó az egész, csak túl akart lenni rajta.
– Ügyesen szopsz Gézuka! Biztosan gyakoroltad már. Ugye, megszopattak már a fiúk? – nevetett Ági és kihúzta az ujját a fiú szájából.
– Nem. Sose szopattak meg – mondta fiú lesütött szemmel.
– Na majd fognak! – nevetett megint a lány, miközben kezet mosott. – OK, menjünk vissza és tornázhatsz kicsit, aztán vissza olvasni, tanulni.
A nappaliban Gézuka végzett pár guggolást, aztán a lány tanácsára magas térdemeléssel párszor körbejárta a szobát. Amikor Ági szólt, hogy elég volt szó nélkül visszatérdelt az asztal mellé, felvette a laminált lapot és olvasni kezdte. A lány közben feltörölte a padlóról a víz maradékát, elvette Gézuka beszámolóját és a tollat, és betette a szekrénybe a naplója mellé. Aztán visszafeküdt olvasni.
Amikor István negyed hatkor megérkezett így találta a két gyereket.
Tetszik!