Vámpírszerelem

Az a nap is borongósnak indult. Eliza fáradtan indult munkába. Fekete hullámos haja leomlott a vállán. Zöld szemeiben a kimerültség tükröződött.
Pár órával később már hazafele gyalogolt. Közben már a hó is elkezdett esni. A havas eső elől Eliza egy sikátorba menekült. Sikátorról sikátorra közlekedett. Hirtelen egy kéz markolt a vállába.
Ijedtében felsikoltott. Riadtan hátrafordult. Támadója egy magas, szőke hajú férfi volt. Vörös szemei vággyal voltak teli, és elvörösödött, amikor elkezdte szemlélni.
A magas férfi másik kezével ütést mért a fejére, mire Eliza ájultan zuhant a hideg karokba.

Eliza szemszöge:

Mikor felébredtem, azonnal haza akartam menni. De kezeim és lábaim ki volt kötözve. A ruháim megtépázva ugyan, de még használatra képesen voltak rajtam.
Arra emlékszem csak, amikor az a férfi elrabolt. Szemügyre vettem a környezetem.
Egy „luxusszobában” vagyok, egy selyemágyon. Mindenféle csecsebecse hever mellettem az éjjeliszekrényen. A falak fehérek, a plafon úgyszintén. Poszterek vannak mindenfele, egy magas fekete hajú, vörös szemű emberről. Biztos ő is olyan szörnyeteg mint aki engem elrabolt!- gondoltam magamban.
Ekkor kinyílt az ajtó, mire összerezzentem. Az elrablóm nyitott be.
Mielőtt felkiálthattam volna, egy ronggyal a számat is betömte. Vinnyogtam, hogy eresszen el, de ő meg se hallott.
Helyette letépte a blúzomat és a szoknyámat. A ruhadarabok a Földön landoltak.
Ijedten felnyögtem, amikor a melltartómon keresztül dögönyözte kebleimet. Azt is letépte rólam. Szeme megvillant, amikor a dús mellekbe belekóstolt. Iszonyatosan szégyelltem magam, és nem akartam ezt. De valamiért elkezdtem élvezni, és nyögdécselni. A mellbimbóimat csavargatta, nyomkodta.
Egyik keze a bugyimba alá nyúlt, és elkezdett ujjazni. Az élvezetektől behunytam szemem, és remegve, nyöszörögve hagytam, hogy a férfi azt csináljom velem, amit akar.
Ekkor a nyakamhoz hajolt és beleharapott. A szemeim felpattantak, és sikoltani akartam, de nem tudtam. Vergődtem, miközben a vérem végigfolyt a melleimen. Nagyon fájt, és elkezdett a világ sötétedni.
A férfi még egy darabot kiharapott belőlem, mégpedig a combomból. A rongyot sikerült kiköpnöm végre. Sikoltottam a fájdalomtól, a könnyeim egybekeveredtek a véremmel. Éreztem a forró vérem, és öklendezni támadt kedvem, amikor az a szörnyeteg nyalogatta a vörös nedvem.
Hisztérikus állapotban voltam, anyám után kiáltottam, de esélytelen volt. A férfi vigyorogva lenyelte a véremet, miközben a lábamból evett. A húsom égetett, a világ elkezdett forogni velem. Anyám után sikoltottam, apa után kiáltottam. Megrántottam a kezem, mire kitört a léc, ami fogvatartott. A kezembe iszonyatos fájdalom hasított, és több szálka is beleállt. Magam sem tudtam hogy, de leoldottam a lábaimról a bilincset, és sikoltva menekültem az ablak felé. A szörnyeteg pillanatokkal később eszmélt csak, dühödten indult meg felém.
Én láttam, hogy vagy tíz métert kell ugornom egy tóba. Átfutott rajtam a félelem, de nem akartam meghalni, szóval levegőt vettem, és…