Szex egy transzvesztitával

Leültem a fotelomba, és leültettem magammal szemben a fiatalembert, ki szemmel láthatólag igencsak zavarban volt. Ismertük egymást már régóta, és néhány nappal ezelõtt felhívott, hogy feltétlenül szeretné, ha meghallgatnám a történetét, mely – szerinte – nem hátköznapi. Hoztam neki kávét, ásványvizet, hogy oldjam a feszültséget benne. Én is töltöttem magamnak egy kávét. Hátradõltem, kevergettem a forró feketét, és intettem neki, hogy kezdheti. Õ elkezdte.

– Az egyik fotós barátomtól kaptam pár éve egy rövid levelet, mellékelve fotókat, e-mailen keresztül. Mindösszesen két képet küldött. Az egyiken hátulról, bikiniben, tangában, a másikon elölrõl, bikiniben, de szélesebb, háromszög elejû tangát viselõ nõ volt látható. Egy szõke, a háta közepéig érõ hajú, tökéletes testû nõ volt a képen. Csodás, gömbölyû popsi, tökéletes lábak, hibátlan külsõ.
– Mi a véleményed róla?- olvastam a kérdést a képek után.
– Gyönyörû – ment a válasz, majd nem is foglalkoztam vele különösebben. Ám pár óra múlva újabb levél jött a barátomtól.
– Hamarosan ezt a dívát fogom fotózni. Érdekel?
– Naná! Ki nem hagynám! – ment az ismét rövid, de tömör válasz. Ekkor megírta, hogy mikor lesz a fotózás a mûtermében.
A mûterem egy belvárosi, régi építésû háztömb egyik emeleti lakásában volt berendezve. Maga a lakás volt a mûterem. Az egyik szoba a kellékek raktára volt, a másik, igencsak nagy szoba volt maga a terem. A bejárati ajtó a szoba közepére nyílt, mellette egy fotel volt, abba ültetett Roli, a bohém 50-es, kissé kopaszodó, végtelenül jámbor, jópofa barátom. Igazából csak pár éve ismertem, amolyan sportbarátság volt a miénk. Csak annyit tudtam róla, hogy fotós. Azt gondoltam, hogy esküvõ, és egyéb rendezvényekre hívhatják, meg kimegy a természetbe és lekapja a naplementét, meg ilyenek, de soha, egyetlen munkáját nem láttam. Éppen ezért örültem, hogy most végre betekintést nyerhetek egy privát fotózásba. Roli megnyugtatott, hogy a díva tud rólam, és nem ellenezte a dolgot.
Ahogy leültem a fotelba, alaposan szemügyre vettem a termet. Igaz, látnivaló nem nagyon volt benne. Középen négy, állítható magasságú reflektor volt, mindegyik elõtt fényszûrõ ernyõ. A reflektorok lábainál kisebb állványokon fényképezõ gépek, és kamerák voltak elhelyezve. Csak a fotós, filmes berendezés, bár nem értettem hozzá, testvérek között is jócskán ütötte a milliót forintális értékben.
Roli serényen ténykedett, az állványokkal bíbelõdött, belenézett a kamerák, fényképezõk nézõkéjébe, igazított rajtuk valamit. Nekem úgy tûnt, mintha kissé izgatott lett volna az én Roli barátom.
– De alaposan felkészülsz a nõre – jegyeztem meg kis idõ után. Egész addig egy szót sem szóltunk. Rám nézett kicsit csodálkozva, majd válaszolt.
– Tudod, õ egy különleges díva. Ilyet még nem fotóztam.
– Különleges? Miért? Talán egy ismert ember?
– Majd meglátod, de bármi történik, bármit hallasz, vagy látsz, ne szólj semmit. Ha valami nem tetszik, állj fel, és menj ki, vagy haza. De ne mondj semmit.
– Rendben, megígérem, de miért kellene hazamennem? Ha nem kígyókkal, vagy egyéb szörnyekkel fotózod a nõt, akkor nem lesz baj. Egyébként mivel foglalkozik? Lehet tudni?
– Csak annyit, hogy az éjszakában dolgozik a szórakoztató iparban.
„Na, akkor az ajtó elõtt fog ácsorogni a futtatója, vagy a pasija” – gondoltam magamban. Alig pár perc múlva csengettek.
– Ez õ lesz – mondta Roli, majd kisietett.
– Öltözik – mondta, mikor kis idõ elteltével besietett a szobába. Igazított egyet az egyik reflektoron, majd kisietett, és hamarosan egy nagy, fehér vászonfallal jött vissza. Ezt felállította éppen velem szembe a terem túlsó felére. A reflektorokat és a kamerákat is arra fordította. Pár perc múlva minden készen állt a díva fogadására. Az izgalmam egyre fokozódott, ahogy múltak a percek. Vajon ki lehet az a titokzatos nõ, akit ilyen sejtelem vesz körül? Aki miatt az én jó öreg barátom ilyen izgalomba tud jönni?
Aztán végre, lépések zaja hallatszott az elõszoba felõl, majd belibbent a szobába a díva.

Itt elhallgatott egy kicsit, bár eddig is tartott rövidebb szüneteket. Kérdésekkel nem szakítottam meg õt, hagytam, hogy minden úgy jöjjön ki belõle, ahogy akarta.
Aztán folytatta.
– Mikor belépett, felálltam, mégsem illik egy idegen nõt ülve fogadni. Épp csak egy futó pillantást vetett rám, egyenesen a fotóshoz ment. Pár szót váltottak, majd hozzám jöttek. Roli bemutatott minket egymásnak, kezet fogtunk, egyenesen egymás szemébe néztünk, ahogy az ilyenkor illik.
– Jessica – mutatkozott be nekem.
Meleg, barátságos pillantása volt. Sötétkék szemei körben finoman sminkelve, kissé telt ajkai halvány rózsaszín rúzzsal bekenve. Keze puha, finom tapintású, hangja egy árnyalattal mélyebb volt, mint egy cicababához illene. „A csaj énekesnõ” – állapítottam meg magamban. Nagyon finom illat lengte õt körül. „Tuti sok ezres parfüm, nem bolhapiaci gagyi.” Egy hosszú, majdnem bokáig érõ köntös volt rajta, lábán egyszerû papucs. Meglepõen nagy lábai voltak, vörös körmökkel, de a nõ is magas volt, tõlem talán egy picivel magasabb is. Ahogy elfordult tõlem, és a szoba közepére ment, alaposan megnéztem magamnak hátulról. A köntös alatti domborulatokból ki lehetett venni, hogy piszok jó lakja lehet. „Naná, hisz az éjszakában dolgozik. Tuti kisebb vagyonokat költ fitneszre, egyebekre” – gondoltam.
Megállt szemben velem, háttal a fehér falnak. A refik már világítottak, szûrt fehér fénnyel beborítva a terem közepét. Érdekes módon, a szoba sarkaiba szinte egyáltalán nem is jutott fény. Késõbb én is majdnem sötétben ücsörögtem a fotelomban. Ám õ szó szerint fürdött a fényben.
Készült néhány fotó így, köntösben. Kissé szétnyitva a mellei fölött, majd háttal, a háta közepéig lecsúsztatott köntössel. Roli kattogtatta a masináját, majd átment egy másikhoz, és másik szögbõl fotózta a nõt.
Aztán Jess oldalt lépett levette a papucsait, belebújt egy középmagas sarkú már sokkal inkább divatpapucsba, mely láttán jócskán beindul a férfinép fantáziája. Az enyém is kezdett indulni. „Hú bassza meg! Odatérdelni elé, felemelni az egyik lábát, és rátenni a faszomra, hagyni, hogy a nagy, vörös körmû ujjak tapossák ki belõlem az anyagom”. Majd háttal nekem, a csaj levette a köntösét. Olyan elképesztõen gömbölyû feneke volt, hogy olyat még nem is láttam. Fekete, csipkés szélû tangájának pántja teljesen eltûnt a két domb között. Lábai szintén gyönyörûek, meglepõen sportosak, izmosak voltak. Különösen ebben a papucsban, amely megnyújtotta a lábikráit. Táncol is az ének mellé, gondoltam. A gép kattogott, Roli helyeslõen mormogott, halk utasításokat adott. A nõ hol egyik, hol másik válla fölött fordult hátra, derékból kissé megcsavarodva.

Aztán szélesebb terpeszek, kissé elõrehajlások, majd egy bekapcsolt, és jól elhelyezett ventillátor keltette szélben lebegõ haj többféle pózban, de csak hátulról. A hajlásoknál kidomborodó feneke láttán szinte mozdultam volna, hogy odamenjek, az én Roli barátomat félresöpörve elhúzzam az útból azt a vékony pántot, hogy belemélyeszthessem a nyelvem a két domb közé. Farkam igencsak jelezte, hogy a nõ nagyon jó.
Aztán Roli mondott valamit a nõnek, mire az megfordult. Végre szembõl láthattam a csodát. Nagy, de nem túl nagy mellei szabályosan omlottak a mellkasára, bimbói nagyok, ingerlõen szépek voltak. Az innen is látszott, hogy a nõnek egyetlen szõrszál sem csúfítja a testét.
Roli egy támlás, egyszerû szobai széket kerített, a nõ kibújt a papucsából, és hol az egyik, hol a másik lábát tette fel rá úgy, hogy közben végig szemben volt velem. Csak néztem némán, álló dákóval a vörös lábkörmöket, és irigyeltem a széket.
Na, ez így most pont jó lenne nekem, gondoltam, mikor a díva a bal lábát a székre téve homorított, a haját hátra simította az egyik kezével. Ruganyos hasán megfeszültek az izmok. Meglepõen izmos csaj volt. Most jól odatérdelni elé, letépni róla a tangát, és piszkosul szétnyalni a pináját! Csak nyalni és nyalni, miközben a gépek kattognak, és a nyelvemen érezni az édes-sós ízt. Egyre gyakrabban kellett a dákómat eligazítani a nadrágomban. A nõ egyre inkább begerjesztett.

– De ugye tényleg nem baj, ha kissé obszcén szavakat is használok? Csak tudod, hogy jól érzékeltessem a gondolataimat.
– Nem, csak ahogy gondolod – nyugtattam meg. Ettõl szemmel láthatólag még jobban megnyugodott.
– Rendben, köszönöm. Szóval, ahogy ott pózolt a nõ, egyre inkább kezdett tetszeni nekem. Vad, meg kevésbé vad gondolataim támadtak vele kapcsolatban. Annyira kívánatos volt, annyira tökéletes testû, na meg szép arcú, hogy nagyon. Még néhány póz, meg egészen közeli portréfotót készített róla Roli, majd a nõ magára vette a köntösét, és kiment.

Roli átrendezte a szobát. A támlás szép maradt, de az én segítségemmel, egy heverõ, és egy igencsak nagyra nõtt pálmafa szerûség is bekerült a díszletek közé. Aztán a barátom újabb gépeket helyezett üzembe. Már szinte körbe pakolta velük a díszleteket.
Aztán a díva visszajött. A köntöse ugyan az volt, de a tangát lecserélte. Tûzpiros, de egyébként ugyan olyan szabású volt, mint az elõbbi. A fekete is bitangul izgató volt a nõn, de a piros, vagy inkább vörös….Na az még inkább kívánatossá tette õt.
Azonnal ledobta magáról a köntöst. Ismét pár fotó a székre feltett mezítlábas lábakkal, majd két kézzel rátámaszkodva elõredõlt. Fenekét kitolta, Az olyan gömbölyû volt, hogy már-már mozdultam, hogy odatérdeljek mögé. Nem tagadom, már láttam is magam, amint a fenekét nyalom. Ekkor olyasmi történt, amire nem számítottam. Ebben az elõredõlõs pózban egyik kezével hátra nyúlt, és elhúzta a tangáját a feneke lyuka elõl. Közben hátranézett, és igencsak csábítóan nézett bele Roli gépébe. Kezdett még jobban melegem lenni, mert ez elõre vetítette, hogy itt akár még aktfotózás is lehet. A nõ felállt, szembe fordult velem, és szétterpesztett lábakkal, csípõre tett kézzel pózolt. A szemeim megint a puncijára tévedtek, amely ismét ingerlõen dudorodott. Már nagyon kívántam a csajt.
Roli buzgón kattogtatta a gépét, egészen közel hajolva a nõ puncijához, de a lábujjait is közelrõl fotózta. Irigykedve néztem a barátomra. Aztán, a csaj megint megfordult, és nekem háttal levette a tangáját. Persze, egészen lassan tette mindezt, miközben a kamerák két oldalról vették, Roli meg fotózta õt. Annyit láttam, hogy pokolian jó feneke van, bár ezt eddig is láttam, csak most ugye még az a kis tangapánt sem volt ott. Elõre hajolt, kicsit széthúzta a popsija dombjait, Roli meg egészen közelrõl fotózta. Egyszer oda is hajolt, és egy-egy hatalmas cuppanós csókot nyomott a két dombra.
Ekkor megint valami számomra meglepõ dolog történt. A nõ lecsatolt magáról egy érdekes alakú, teljesen testszínû valamit, amirõl nem tudtam eldönteni, hogy mi az, és még sosem láttam olyat.
Roli oldalvást állt a nõnek, nekem pont szemben állt a csaj, és megfordult. Döbbenetem akkora lett, hogy majdnem felkiáltottam. A nõnek fasza volt……

Megállt a kezem a levegõben, mikor éppen inni akartam. Erre a fordulatra én sem számítottam, bár a beszéd közben igyekeztem kitalálni, vajon mitõl olyan különleges ez a történet, hogy ez az ismerõsöm szinte könyörgött, hogy hallgassam meg.
– Úgy érted, hogy farka, mint egy férfinak? – kérdeztem.
– Pontosan úgy! Olyan fütyije volt, mint nekem, vagy neked, vagy bárki férfinak. Azaz, mégsem egészen olyan. De ezt csak késõbb tudtam meg. Mikor levette azt az izét, aminek végül is az volt a dolga, hogy a fütyijét a testéhez húzza, ne lehessen látni messzebbrõl, hogy a tanga alatt az van. Miután ez az izé összetekerte a nõ, vagy pasi, nem is tudom fütyijét, az úgy viselkedett, mint egy összegyûrt papír. Eleinte még így, gyûrötten lógott neki, de aztán kezdett kiegyenesedni. Roli a gyûrött faszt úgy fotózta, mint egy megszállott. Ekkor esett csak le a tantusz, hogy az én jó öreg baráton meg sem lepõdött a látványtól. Vagyis már látta ezt a nõt. Talán már fotózta is, és ekkor tényleg melegem lett, talán már hozzá is ért? Hiszen az elõbb fenéken csókolta a nõt. Vagy a pasit. Mindegy, maradok a nõnél. Végül is nem tudtam eldönteni, hogy mi is ez valójában, vagyis izé, ki is õ. Viszont Roliról meg nem feltételeztem, hogy a pasikhoz is vonzódik. Sok, jobbnál jobb nõje volt neki ezt tudtam, és bár ízig-vérig mûvészember volt a maga felszabadult eszméivel, a biszexualitást, vagy még rosszabb, a melegséget nem feltételeztem volna róla.
A nõ kitolta a csípõjét, a farka már egészen kirúgta magát. Meg kell mondanom, igencsak szép fütyije volt. Teljesen lankadt volt neki, de szép formás, vastag. Sosem mondtam senki farkára, hogy szép, mert sosem érdekelt senki farka. De, az adott körülmények között talán érthetõ, hogy most más szemmel néztem rá. Szóval, nem tagadhatom, nagy hatást gyakorolt rám a látvány. Csípõre tett kézzel áll egy nõ, gyönyörû, formás mellekkel, hihetetlenül kívánatos lábakkal, és egy szép darab fasszal. Meg voltam zavarodva, nem tudtam eldönteni, menjek-e vagy maradjak. Kíváncsiságom talán nagyobb volt, mint az ellenérzéseim az ilyenekkel kapcsolatosan.
– Milyenekkel? – szúrtam közbe a kérdésemet.
– Hát, izé, olyan izékkel. Transzvesztitákkal. Vagy nem úgy hívják õket?
– Nem. A kiket te mondasz, az nõi ruhába bújt pasi. Amolyan nõimitátor. De, általában csak rövid idõre mennek át nõbe. Akikrõl te beszélsz, aki a nõ is volt, õk transz szexuálisok. Traviknak mondják õket. Õk igazából férfiak, férfinak születtek, de részben átoperáltatták, részben meg különbözõ nõi hormonokkal kezeltetik magukat. Volt már ilyen páciensem, ha ez megnyugtat téged. Egyik-másik olyan tökéletes átváltozáson ment keresztül, hogy akár még fürdõruhában sem lehetett róla megmondani, hogy valójában férfi. Tehát, miért is maradtál ott? Mert, hogy ott maradtál, abban biztos vagyok.
– Nos, igen. Ott maradtam. Végig néztem mindent. A fotózást is és ami utána történt. Sõt….még én is részt vettem bizonyos dolgokban.

Mikor ezt mondta a srác, kutatón nézett a szemembe, látni akarta a reakcióimat. De én rezzenéstelen arccal néztem vissza rá, noha borítékoltam volna a történet hátralévõ részét.

– Szóval, Roli hihetetlenül beindult a látványtól. Ekkor már szinte biztos voltam benne, hogy már szexelt a nõvel. Valami azt súgta, hogy volt már köztük valami.
A nõ ekkor felhúzta a bõrt a makkjáról, és a vöröslõ makk került Roli objektívjének középpontjába. Felvétel szembõl, oldalakról, majd alulról. Roli még hanyatt is feküdt a nõ szétvetett lábai közé, és így kapta le alulról. Aztán a díva farka egyre vastagabb lett. Lassan egészen felállt neki. Persze, így is készült róla több tucat felvétel. Aztán, a dákója egészen felállt. Ilyen darabot még nem láttam. Hosszú, és vastag volt. Határozottan impozáns látvány volt. Elképzeltem, hogy elõtte térdel valaki, és igyekszik bekapni neki jó mélyen. Hát igencsak a torkán akadhatott az illetõnek a csaj makkja.
A sok különbözõ póz között volt még pár, amire, nem tagadhatom, én is beindultam. Talán lappangott bennem egy ideje egyfajta kíváncsiság a férfiak iránt. De, csak nagyon mélyen. Sosem adtam jelét, meg nem is éreztem igazán, hogy kikukucskálnék a pasik felé. Csak, valahogy úgy megfogalmazódott bennem néha, hogy vajon milyen lehet megfogni egy másik farkat, esetleg kiverni az illetõnek. De, sosem tettem lépéseket ez irányba.
Az egyik ilyen póz volt, hogy a nõ szétvetette a lábait, a farka mereven elõre nézett. Roli a lábai közé feküdt hanyatt, fotózott, mire a nõ félig leguggolt. Nem semmi látvány lehetett alulról. A másik póz meg az volt, amikor terpeszbe állt a szék ülõkéje fölé, és a nagy farkát kidugta a támla rácsai között. Közben hol csábítóan, hol meg ragadozó módjára nézett a fotósra. Az látszott a nõn, hogy bizony nem elõször fotózzák, de valahogy volt olyan érzésem is, hogy a nõ még filmezhetett is. Olyan nyugodtan, természetesen viselkedett a kamerák és fényképezõgépek között, mint aki már megszokta mindezeket.
Aztán váltott. Jobb lábát az ülõkére tette, csípõjét elõre nyomta kissé, farka ekkor úgy tört elõre a levegõben, mint egy lándzsa. A fotós alaposan körbe járt a nõn, és minden elképzelhetõ pózból lekapta az impozáns darabot.
Ahogy ott ültem, és néztem a csajt, egyre inkább kezdett érdekelni engem is. Mert, hogy a barátom odavolt érte, abban biztos voltam. Azon is gondolkoztam, hogy vajon mi lenne, ha éppen vele veszíteném el a szüzességem a pasik terén. Végül is, nem kifejezetten férfi, ha letakarja a micsodáját, egy tökéletes, gyönyörû nõ válik belõle. Az is rettenetesen izgatott, hogy vajon õ hogy bánna velem? Meg aztán, ki tudná meg, ha most itt történne valami? De aztán arra is gondoltam, vagy inkább attól féltem, vajon nem válnék e meleggé, ha most ezt a nõt magamhoz engedném. Kettõs érzés tombolt bennem. Viszketett a tenyerem, hogy megfogjam a farkát, és húzódtam tõle, mert végül is nem nõ, hanem férfi. Vagy micsoda.
Közben persze vadul kattogott Roli kezében a gép. Aztán a nõ elõrébb jött, megfordult, kisebb terpeszt vett fel. Derékszögben elõre hajolt, és a farkát lenyomta a föld felé, a két lába közé. Hát, mintha a harmadik lába lett volna….Aztán a farkát elengedte, és a fenekét húzta szét kissé. Majd leguggolt, kicsit szélesebb terpeszben. Roli szinte a popsija alá tette a gépet és úgy fotózta. A feszes bõre a fenekén, a himbálózó mellei, mikor elõre hajolt, az eres farka, mikor tõben megszorította azt, mind arra sarkallt, hogy ha a helyzet úgy hozza, engedjek a csábításnak. Még mindig vergõdtem a saját korlátaim miatt. Aztán történt valami, ami akkor arra az elhatározásra késztetett, hogy engedjek annak a bizonyos csábításnak – ha lesz. Volt. Még néhány póz, és fotó, mikor Roli egészen közel lépett a nõhöz. Beszéltek valamirõl pár percig, nem értettem mirõl. Majd a díva elindult kifelé, és mikor mellém ért intett a fejével, hogy menjek vele. Mentem.