Az öreg emlékei

14 éves voltam, amikor az egyik kosaras csapattársammal (2 évvel idősebb volt velem) megegyeztünk, hogy az edzőtáborba, az egyik este kiverjük egymásét. Ez az utolsó előtti este meg is történt. Másnap este fordult elő először, hogy egy olyan fiú bújt hozzám, akivel NEM vagyunk vérségi (sőt másképpen sem) rokonok. Akkor este én elég korán -szinte elsőként- lezuhanyoztam, hogy korán ágyba bújjak, mert az U14-es csapatnak már másnap reggel fél 8-kor edzése volt. Nekik, vagyis az U16-osoknak csak háromnegyed 10-kor volt. Azt sem tudom, hogy Dénes mikor ment el fürödni, de amikor visszajött, arra felfigyeltem, mert befeküdt mellém az ágyba és átölelt. Nagyon furcsa volt az egész. Nem tudtam mire vélni sem azt, amit Deni csinált, sem azt a bizsergést, ami átfutotta a testemet. Már majdnem visszaaludtam, amikor a fiú elkezdte a nyakamat, majd a hátamat puszilgatni (mondhatnám-írhatnám azt is, hogy csókolgatni). Egyre furcsább érzések hatalmasodtak el rajtam. Az a finom puha, de mégis enyhén borostás arcú fiú mit akarhat vajon tőlem. Elkezdtem megfordulni, eközben ő megint elindult a derekamtól felfele, és ott csókolt, ahol csak ért. Amikor elérkezett a számig és megcsókolt, akkor az hiába tartott mindössze 4-5 mp-ig, mégis azt éreztem, hogy végre megvalósult az, amiről már évek óta álmodom, vagyis az, hogy egy másik fiú csókol meg. Ahogy abbahagyta, először mélyen a szemébe néztem, majd újra megcsókoltam. Isteni érzés volt, ahogy ajkaink újra egymásba fonódtak. Én még mindig az álmaim egyfajta beteljesülését éreztem a részemről, viszont olyan érzéseim is voltak, hogy az ő részéről ez többet jelent egyszerű csóknál. A smár közben hogy, hogy nem, de a péniszemet kezdte el a takaró alatt, a bokszeremen keresztül masszírozgatni az egyik kezével. Az pedig elkezdett engedelmesen merevedni, amit Dénes természetesen észre is vett. El is kezdte kitakarni, majd a bokszerből kiszabadítani. Aztán egyszer csak már azt vettem észre, hogy a farkincám már a szájába van és nem éppen pihentető állapotban. A fiú hevesen szop, én meg óhatatlanul is, de nyögésemmel támogatom, majd az ondómmal megajándékozom őt. Szerintem 2-3 cl-nél több nemigen jutott neki. Nem is adta fel rögtön és tovább szopott. Aztán egy jó órával később kb. a kétszeresét kapta tőlem. Sajnos akkor abbahagyta. Folytatás ebben a táborban sem volt. Legalábbis vele nem!