A vásárlás és BugyisCsabika megalázása folytatódik

A vásárlás és Csabika megalázása folytatódik. Fehérneműt vásárolnak Csabika számára, az eladónők és a tulajdonos segítségével.

Egy nagy kínai ruhaáruházba mentek, mind ismerték, vásároltak már ott, csak persze eddig Gézukának fiúruhát. A férfiosztály az emeleten volt és Csabika indult is volna a lépcsőhöz, de Ági utána szólt:
– Csabika, most lányoknak vásárolunk! Felejtsd el az emeletet, gyere! – elkapta a fiú kezét és magával vonszolta a bugyis polcokhoz.
A fiú borzasztóan szégyellte magát, égett az arca, ahogy ott állt a kezében a kosárral, miközben az anyja és Ági nézelődtek, a bugyik között válogattak.
A két nő félhangosan beszélte meg milyen bugyikat szánnak a fiúnak. Egyetértettek abban, hogy hagyományos bugyikát kell viselnie, nem tangát, vagy franciabugyit, hanem olyat, ami betakarja a gyerek egész seggét, eltakarja a fenekelés nyomait és elfér benne a hátratett pisilő és golyók. A bugyiknak szűknek kell lennie, hogy leszorítsa a kis fütyit és kiemelje a fenekének formáját.
Ági egy rózsaszín pamut bugyit vett le a polcról és oda tartotta Csabika elé. A fiú elfordult, talán el is szaladt volna, ha az anyja el nem kapja a karját.
– Mit mondtam neked, fiam! Állt rendesen, hogy Ágika hozzád mérhesse a bugyit! Bugyit nem lehet próbálni és vissza sem cserélik, ha rossz a méret. Ha kicsi lesz rád, neked lesz rossz, kényelmetlen hordani, a te kis pisilődet fogja elszorítani és még ki is kapsz miatta alaposan! Szóval ne ellenkezz, hanem állj szépen egyenesen, hogy Ági hozzád mérhesse a bugyit!
– De anyu…
– Csend! Már így is ide néznek az emberek – mondta Margit.
A fiú felkapta a fejét és észrevette, hogy két sorral arrébb egy idősebb nő bámulja őket, az ő sorukban pedig két fiatal lány nevetgél, miközben rájuk néznek néha. A fiú legszívesebben elsüllyedt volna szégyenében, és amikor valaki megérintette hátulról a vállát annyira megijedt, hogy ugrott kicsit és leejtette a kosarat.
– Segíthetek? Valami gond van? – kérdezte egy fiatal női hang hátulról.
– Semmi baj! – mondta Margit vidáman – Csak bugyikat vásárolunk a fiamnak, és egy kicsit hisztizik, de minden rendben lesz!
– Női bugyit? – csodálkozott az eladónő.
– Igen, Csabika nagyon lányos fiú, imádja a szép bugyikat, lányos ruhákat. Csak most hisztizik kicsit, mert fejébe vette, hogy már elég nagy hozzá, hogy szexi tangákat viseljen. De én nem engedem, hogy kurvának öltözzön, amíg én nevelem, addig rendes bugyit fog hordani.
– Értem asszonyom! Hát van sok hagyományos bugyink, egészen egyszerű pamut bugyik és kicsit szexibb, csipkebetétesek is, ha megengedi, hogy kicsit nagylányosabb legyen a fiúcska – mosolygott rá Gézukára, aki égő vörös arccal állt.
– Vegyen neki a fiúja szexi bugyit! – mondta nevetve Ági. Margit is felnevetett, aztán a két nevető nőt látva az eladónő is elnevette magát.
– Nagyon szerencsés vagy, fiam, hogy ilyen megértő anyukád és testvéred van! A legtöbb családban nem fogadnák el az ilyen lányos fiúkat – mondta Gézukának, aztán Évához fordult – Ha segítség kell, csak szóljanak! – aztán tovább ment az eddig bámuló idős hölgyet kérdezte meg, segíthet-e neki.
– Látod fiam, mindenki rendes, kedves veled, te meg itt hisztizel. Ha ez még egyszer előfordul nagyon ki fogsz kapni! Értetted?
– Igen anyu, bocsánatot kérek – suttogta lesütött szemmel a fiú.
– Rendben! Akkor vásároljunk tovább!
Keresgéltek, nézelődtek tovább. A nők szemmel láthatóan élvezték a vásárlást, Margit saját részre is vett néhány bugyit, Áginak is felajánlotta újra, hogy megveszi neki, ami tetszik, de a lány újra visszautasította. Végül összesen három megfelelő bugyit találtak Csabika számára.
– Hát ez kevés – mondta Margit – úgy látszik más boltba is el kell még mennünk.
Az újra a közelükbe ért eladónő végigmérte a fiút, aztán megszólalt:
– Nem biztos, asszonyom! A fiú elég kistermetű, vékony, nézzék meg a gyerek osztályon, ott kisgyerektől a tini méretig minden van. És stílusban is jobban illik talán, mint a felnőtt női bugyik.
– Nagyon szépen köszönjük! Máris megyünk! – örült meg Margit és átterelte Gézukát a gyerekosztályra.
Itt minden elölről kezdődött, azzal a különbséggel, hogy Csabika már nem tiltakozott, beletörődve tűrte, hogy az anyja, vagy Ági hozzá mérjenek egy-egy bugyit, aztán nevetve mondják milyen jól fog ez állni neki. Vásárló sem volt az üzletnek ebben a részében, így nem keltettek feltűnést. Gyorsan sikerült kiválasztani még három bugyikát, mind egyszerű pamut, virágos, mintás, rózsaszín vagy fehér színben. Ahogy a bugyis polc végére értek a következő sorban fehérnemű együttesek voltak: bugyi és melltartó, bugyi és atléta ugyanolyan színben, stílusban.
Éppen egy bugyi és sportmelltartó együttest mért Margit a fiúhoz, amikor egy akcentusos női hangot halottak:
– A lány-fiúcska! Mondta a lány, hogy van itt egy család és a lány-fiúnak vásárolnak. Jól van. Tessék vásárolni! Szép, olcsó!
Felnézve egy kínai nőt láttak, aki már folyatta is:
– Én vagyok főnök, tulajdonos. Tessék vásárolni! – Ránézett Gézukára, aki elé az anyja még mindig oda tartotta a bebújós melltartót – Az neked nagy. Adok másik, ami jó! Te akarsz cici, lány-fiú? Kell neked kicsi cicitartó! Mindjárt keresünk!
Közben keresgélt, turkált a polcokon, aztán elővett egy csomagot, feltépte a zacskó nyílását és kivett egy fehér melltartót és hozzá illő bugyit:
– Ez lesz jó! – kivette Margit kezéből a melltartót és odaadta az újat – ezt próbálni! Ez fiúnak cicire!
Megfogta a fiú kezét és húzta magával – Gyere lány-fiú! Fogunk felpróbálni! Ez jó neked! Olcsó. – és elvonszolta Gézukát a próbafülkébe.
A két nő döbbenten állt. Mindkettőt szinte lebénította a hurrikánszerűen rájuk törő kínai nő, a szózuhatagával, a hadonászásával, gyors, határozott mozdulataival, fel sem fogták igazán, mi történik. Aztán egymásra néztek, majd a kínai nőre, aki folyamatosan beszélve éppen belökte Gézukát az egyik próbafülkébe, és egyszerre kezdtek harsány nevetésbe. Margit annyira nevetett, hogy a lányba kapaszkodva tudott csak megállni, az arca kipirult, a szeme könnyes volt a nevetéstől. Ági szintén vihogott, megölelte a nőt és összekapaszkodva nevettek.
Végül elengedték egymást, de amikor Margit a még mindig a kezében tartott melltartóra nézett kitört rajta megint a nevetés:
– Az nagy neked lány-fiú, kell kicsi cicitartó!
Ági is nevetett, aztán a két nevetgélő nő odament a próbafülkéhez.
A függöny mögül tolakodás hangja hallatszott ki és a kínai nő beszéde:
– Nem ellenkezz lány-fiú! Bújjál bele cicitartó! Csinálunk neked szép cici! Leszel olyan, mint lány! – aztán egy csattanás, egy visítás és a folyatás – Nesze! Nem ellenkezz, mondtam, fogsz kapni megint seggére pofont lány-fiú! Bújjál bele cicitartó!
Margit félig még nevetve, kíváncsian elhúzta a függönyt és benézett. Csabika ott állt a nő előtt, az ingét már levették, letették egy székre a sarokban. A fiún felül csak a csipkés szélű rózsaszín atléta volt. A nő a fiú elé tartotta a bebújós melltartót és tovább bíztatta:
– Bújjál bele cicitartóba lány-fiú!
Amikor észrevette Évát felnézett rá és azt mondta:
– Lány-fiú nagyon rossz gyerek! Kell neki seggét elverni nagyon! Nem akar belebújni cicitartóba, pedig szép! Neki lesz jó cicitartó. És olcsó! – Visszafordult Gézukához és folyatta – Miért nem akarod cicitartót? Szép! Te leszel szép lány-fiú! Vegyél fel, bújjál bele! Fogol férfinak nagyon tetszeni lány-fiú! Bújjál bele!
Ági is benézett a fülkébe és hangosan felnevetett.
– Nem nevetni! – mondta a kínai nő dühösen – Lány-fiú rossz nagyon! Kell neki nagyon elverni seggét! Nálunk van Kínában sok lány-fiú tudom, hogy kell neki elverni! Kell anyunak engedelmeskedni lány-fiú! Fog anyu nagyon megverni! Bújjál bele cicitrtó, gyorsan!
– Csabika! Bújj bele a melltartóba azonnal! Ne ellenkezz a nénivel, mert nagyon elverlek! Azonnal!
Csabika ránézett az anyjára, könnyes szemmel, aztán nagyot sóhajtott és beledugta a kezeit a melltartóba és engedte, hogy az eladónő felhúzza rá.
– Na, szép lány-fiú! Neked jó cicitartó. Csak nem kell trikó! Kell levenni! Cicitartó és trikó utána vagy blúz neked szép! Vegyél le gyorsan! – Mondta a nő és a melltartóval együtt a trikót is próbálta lehúzni a fiúról.
Csabika felvisított, amikor az atléta a hozzá vart szalaggal megrántotta a kis fütyijét, aztán összegörnyedt és elkezdett sírni. A nő tanácstalanul nézte és nem értette, mi lehet a baj.
– Miért sírni lány-fiú? Senki nem bántott téged! Buta lány-fiú, vegyél le trikó és vegyél fel cicitartó rendesen! Miért te sírni, lány-fiú? – felnézett Évára – Miért lány-fiú sírni? Senki nem bántott őt.
Margit válaszolni sem tudott a nevetéstől. Végül Ági lépett be a fülkébe, megfogta az összegörnyedve síró Csabika fülét és felrántotta a földről. Gyorsan leguggolt előtte, kigombolta a nadrágját és lerántotta róla, a bugyival együtt. Ahogy felállt megfordította a fiút és mutatta a seggét a kínai nőnek.
– Tetszik látni a fütyije oda van kötve és a trikó megrántotta azért sír a fiú.
– Látom! Van lány-fiúnak kikötve a pisilő! Jó! Kel neki úgy lenni, ha még nem tanult meg magától helyére tenni mindig kis pisilő. Buta lány-fiú! Miért nem mondtad, te pisilője kikötve a trikó! Te buta vagy! Na, gyorsan lány neked leveszi szalag és gyorsan bújni bele szép cicitartó!
Ági nevetve kioldotta a szalagot a fiú fütyijén aztán segítet neki kibújni a trikóból, a melltartót újra odaadta neki és együtt nézték, ahogy a fiú csendesen szipogva felveszi.
– Szép lány-fiú! Hozok mindjárt kevés vatta bele cicitartó, lesz nagyon szép lány-fiú! Húzni neki fel bugyit, eldugni csúnya kis pisilője!
Ági rápaskolt Csabika seggére, aki engedelmesem megfordult, kis terpeszbe állt, míg a lány lenyúlt, a lába között megfogta a fütyijét és erősen hátrahúzta. Amikor megint a seggére paskolt a fiú felállt és kiegyenesedett. Ági gyorsan felhúzta a bugyiját és megigazította rajta.
– Szép lány-fiú! – dicsérte meg a kínai nő, aztán Évára nézett – jó testvére! Segít lány-fiú nevelni meg öltöztetni! Rendes lány! Te még akarsz ugye vásárolni lány-finak ruhát meg többi dolgot? Te maradj itt lány-fiúval és testvére fog hozni ide ruhát, ami szép lesz lány-fiúnak! És felpróbálni. Én hozok kis vattát cicitartóba és lesz szép a ruhában a lány-fiú! Mindjárt én hozok, lány jön velem, válogat ruhát és hozza megpróbálni. Jó lesz? Lesz szép ruhák és olcsó!
Azzal kiment a fülkéből és a vigyorgó Ágival elmentek ruhákért.
Margit ránézett a fiára. Csabika piros arccal, kisírt szemmel állt ott kicsit összegörnyedve. A nadrágja a bokájáig letolva, a fiún csak egy rózsaszín pamut bugyi és egy fehér sportmelltartó volt.
– Látod fiam, sokkal jobban jártál volna, ha nem hisztizel és ellenkezel. Akkor ezt a szégyent elkerülhetted volna. És milyen szerencséd van, hogy ilyen kedves és megértő a boltos! Megszégyeníthetett volna a boltban is mások előtt, vagy hagyhatta volna, hogy olyan melltartót vegyünk neked, amit nem próbáltál fel és nem lettél volna szép benne, lány-fiú! – nevette el magát Margit. – De, látod nem kell szégyenkezni előtte ő ismeri az ilyen fiúkat, a lány fiúkat. Olvastam, hogy keleten sok lányos fiú van, úgy látszik Kínában is. Ez szerencse, mert így sok segítséget kapunk egy tapasztalt nőtől, aki ismeri a lány-fiúkat. És előtte nem is kell szégyenkezned, látod teljesen természetes neki, hogy te lányos vagy. Azon csodálkozik csak, hogy miért nem akarod felvenni a melltartót, miért nem akarsz szép és csínos kislány lenni? Szóval, Csabika, ha visszajön a hölgy, szépen köszöndd meg neki, hogy ennyit fáradozik érted és segít neked! Értetted?
– Igen anyu – mondta szipogva a fiú.
– Itt az atlétád, ezt ma már nem veszed fel, töröld meg benne az arcod, szemed. Tessék, egy zsebkendő, fújd ki az orrod! Legyél rendben, mire visszajön a hölgy!
Lehajolt és kivetet a flakon pisit Ági táskájából, megrázta, hogy menyi lötyög még benne, aztán odaadta a fiának:
– Idd meg! Most!
– Anyu… Kérlek…
– Most!
Csabika felsóhajtott és elvetet a flakont Évától, letekerte a kupakot, a szájához emelte, és éppen inni kezdte a pisit, amikor elhúzták a függönyt és belépet Ági, nyomában a fiatal eladónővel, aki először szólította meg őket a boltban. A nő kezében egy csomag vatta volt, Áginál pedig a karjára terítve több ruha és póló.
Amikor Ági meglátta a pisit ivó fiút felnevetett és a nőhöz fordult:
– Annyira szeretne lány lenni, hogy megissza mindig a pisimet, hogy attól lányosabb legyen.
– Hát női hormonok vannak a pisiben – nevetett az eladónő. Végignézték, ahogy Csabika megissza az összes pisit és visszaadja az anyjának a flakont. Amikor Margit ránézett, a fiú észbekapott és megköszönte a pisit.
Az eladónő felnevetett – Igazán jól nevelt gyerek! Hogy mondta a főnöknő? Lány-fiú? Aranyos! – utána odalépett a fiúhoz, tépett a vattából és a melltartójáéba tömte. Pár percig rendezgettem, megtapogatta egyformák-e, aztán ellépett a fiú elől, hogy lássa magát a tükörben:
– Nagyon szép kis cicik, lány-fiú! – nevetett – Majd néhány év múlva nagyobbakat csinálunk neked, most olyanok, mint egy 14-15 éves kiscsajnak, nekem is ilyenek voltak tini koromban, most a lányomnak vannak ilyen szép kis mellei. Ugye szépek?
A fiú a tükörbe nézett, aztán azonnal lesütötte a szemét és elfordult szégyenében.
– Nem tetszenek a melleid, fiú? Akkor szerinted a lányomnak sem szépek a mellei? Hm?
– Csabika! – szólalt meg Margit – Mégis mit gondolsz magadról? Ez a hölgy segített neked, dolgozott veled és a saját lányához hasonlított te pedig elfordulsz, fintorogsz? Azonnal kérjél bocsánatot és köszöndd meg, hogy ilyen szép ciciket készített neked a hölgy! – közben elkaptak a fiú fülét és maga felé rántotta, megfordította, aztán erősen húzta lefelé a fülét, míg a fiú le nem térdelt.
– Bocsánatot kérek hölgyem! – mondta Csabika, félig sírva- Bocsánatot kérek és köszönöm szépen, hogy segített nekem és szép ciciket készített nekem! Bocsánatot kérek!
– Jól van Csabika! – nevetett a nő – Szívesen segítek. – Aztán Évához fordult – A főnöknő azt mondta segítsek mindenben maguknak. Tessék nyugodtan válogatni, próbálni, ami tetszik. És ha segítség kell bármiben, csak szóljanak!
– Köszönjük szépen! És a főnöknőnek is köszönjük! – mosolygott Margit.
Az eladónő kiment, Ági pedig elővette az első pólót, amit Gézukának szánt, egy eperszínű, bő ujjú pólót, a bal melle felett két szem eperrel.
– Bújj bele Csabika!
A fiú beletörődve vette fel a pólót, és utána sorban az összes többit, amit a nők odaadtak neki. Az anyja, vagy Ági néha visszavitte a nem megfelelő darabokat, újakat hozott felpróbálni. Hosszú ideig próbáltattak vele előbb pólókat, topokat, aztán blúzokat, pulcsikat. Utána egyrészes ruhákat és néhány szoknyát is fel kellett vennie a gyereknek, aki csendesen tűrte a sorsát, igyekezett túl lenni az egészen.
Időközben néhányszor benézett a kínai főnökasszony és a maga harsány hangján érdeklődött, hogy minden rendben van-e, jók-e a ruhák a lány-fiúnak. Néha megdicsérte Gézukát, hogy csinos a ruhában, vagy topban, szoknyában.
Egyszer a magyar eladónő is bejött érdeklődni, minden rendben van-e. Amikor kiment Ági ment vele.
Kis idő múlva visszajött Ági, most nadrágokat, farmert, vászonnadrágokat, néhány rövidnadrágot és két rózsaszín melegítőt hozott magával.
Végül kiválasztották, mit vesznek meg Gézukának: 6 bugyit, 3 atlétát, egy melltartó-bugyi együttest, amit a kínai nő választott ki Gézukának, 2 lányos és 2 unisex pólót, hogy iskolába is legyen mit felvennie. Ezen kívül egy egyrészes sárga és narancssárga nagy virágos ujjatlan nyári ruhát, ami a fiú combjának közepéig ért, és nagyon hasonlított arra, amit Ági viselt, és egy rózsaszín melegítőt otthonra.
– Első vásárlásra elég is lesz – mondta Margit – később majd mindenből veszünk még neked, Csabika, amire szükséged lesz. Majd Ágival eljártok vásárolgatni, nagyon jó szórakozás, hidd el, jobb, mint az internet előtt pornót nézni! Jól van gyerekek, ideje mennünk. Fizetünk, aztán még beugrunk ide a sarkon egy kézimunka szaküzletbe, veszünk néhány szalagot, és még amire szüksége lesz Gézukának. Öltözz fel fiam és menjünk!
Csabika le akarta venni a melltartót, de az anyja rászólt:
– Nem, Csabika! Hagyd csak a melltartót! Nagyon jól áll és úgyis szoknod kell! Vedd fel szépen az ingedet, tedd be a nadrágodba, úgy. Most nem kötjük meg a fütyikédet, de szépen hátul kell tartanod! Értetted?
– Igen anyu. De a melltartó…
– Ne kezdd elölről fiam, mert nagyon elverlek! Vedd fel az inged és gyerünk!
A fiú beletörődve vette fel az ingét, és amikor készen volt belenézett a tükörbe. Egy nagyon furcsa, meghatározhatatlan nemű lény nézet vissza rá.
– Igazán csinos vagy, Csabika! – nevetett fel Ági.
Kimentek a próbafülkéből, és a pénztár felé indultak. Margit vitte a tele kosarat, két póló és a ruha Csabika karjára volt terítve, ő hozta. Pár vásárló volt a boltban, de senki nem törődött velük, amíg a kínai főnöknő utánuk nem kiáltott hangosan:
– Te! Lány-fiú! Mondtam, te leszel nagyon csinos kis cicitartó! Neked nincsen rendes nagy lány cici, kell kicsi cicitartó. Pont olyan, amit adtam oda rád! Nagyon csinos lány-fiú! Sikerült sok szép ruha vásárolni lány-fiúnak? Minden nagyon olcsó! Kell vásárolni! Na, gyertek kasszához, nézzük mit vettetek! – A nő, a szokásos hurrikán tempójában végig beszélve, végig vágtatott a polcok között, kivette a kosarat Margit kezéből és letette a pénztár elé.
A boltban a vásárlók felnéztek, hogy mi ez a kiabálás meg rohanás, de az elhadart szavakból nem nagyon érthettek semmit, hamar visszatért mindenki a maga dolgához, csak itt-ott hangzott fel egy kis nevetés.
A kínai nő közben ütötte be az árukat a pénztárba és folyamatosan dicsérte őket:
– Nagyon jó bugyi gyereknek meg lány-fiúnak! Szép és erős és jó és olcsó. Jó póló, nagyon szép lesz lány-fiú!
Közben hátulról megérkezett a magyar eladónő és odaadta Áginak a pisis flakont:
– Parancsolj! Segítettünk, hogy tele legyen, ne legyen szomjas a kis lány-fiú! – mosolygott.
– Köszi szépen! – mondta Ági, miközben elvette a flakont és odamutatta Gézukának – Látod, milyen rendesek itt a lányok? Kati és a többi eladónő pisilt neked, hogy hazafelé se legyél szomjas! Köszönd meg szépen, Csabika!
A fiú felnézett. Látta Ági vigyorgó arcát, hátrébb az anyját, aki kicsit csodálkozott, de alapvetően vidám volt és látta a fiatal eladónőt, meg még két másik nőt, akik vigyorogva és várakozással néztek rá. A kínai főnöknő tovább beszélt és ütötte be a tételeket a pénztárba, nem foglalkozott azzal, ami körülötte zajlott, de a közelben két fiatal nő is furcsán nézett a fiúra. Egy négytagú család, apa, anya lány és fiú szintén odanéztek mind, aztán az apa elfordította a kb. 10 éves fiút, miközben ő továbbra is nézte a pénztárnál lévőket. Az asszony döbbenten bámult arra, a lány pedig felkiáltott:
– Azon a fiún melltartó van?
Csabika nem bírta tovább a megaláztatást. Ellökte maga elől Ágit és kiszaladt a boltból. A riasztó azonnal megszólalt. Elfelejtkezett a karján lévő ruháról, pólókról és amint átment velük ez érzékelők között rögtön éles sípolás szólat meg. A fiú megdermedt egy pillanatra, aztán ledobta a karján lévő ruhákat és szaladni kezdett a folyósón az utcai ajtó felé. Már majd nem elérte, amikor egy rántást érzett, reccsent az inge, aztán megfordult körülötte a világ, ahogy a lábai kiszaladtak alóla és ő végigvágódott a beton padlón. Nagyot nyekkent, ahogy hanyatt esett, de szinte még el sem érte a padlót, amikor egy erős kéz a hajába markolt és egy rántással újra talpra állította. Érezte, hogy megperdül a tengelye körül. Egy pillanatra látott egy fekete mellényt maga előtt, utána csak azt érezte, hogy rázkódik vele minden, valaki kiabál rá, aztán elájult.
Amikor magához tért a kínai bolt előtti üveges folyosón lévő műanyag székek egyikében ült, félig lecsúszva a székről. Minden zavaros volt körülötte: meleg, hangzavar, szédülés. Hallotta egy férfi mély hangját, ahogy szabadkozik, hogy ő csak elkapta a fiút és elesett és… Közben hallotta a kínai nőt is, hogy a lány-fiú lopott boltból… Az anyját is, ahogy nyugtatja a többieket, hogy nem kell rendőrt hívni, kifizet mindent és, hogy nem is lopott semmit, mert eldobta az árut, amikor a riasztó megszólat, csak megijedt, azért futatott el.
Egy hűvös érintést érzett az arcán, kinyitotta a szemét és Ágit látta, ahogy egy vizes kendővel törölgeti az arcát. Mondani akart valamit, de a lány a szájáéra tette a kezét, és megrázta a fejét:
– Psz! Semmit nem mondj! Jól vagy? Bólints csak, ha hallod!
Csabika bólintott, közben forgatta a szemét és megrázta a fejét. Ági elengedte a száját és a fiú nagyot nyelt.
– Szomjas vagy? Igyál!
Már éppen nemet akart mondani, nem akart megint pisit inni, amikor látta, hogy a lány egy bontatlan ásványvíz kupakját csavarja el és a szájához emeli. Hálásan ivott, sokat, majdnem az egész félliteres flakonnal.
– Mi… Mi történt? – nyögte halkan a fiú.
– Meghülyültél! Fellöktél a boltban, hogy átestem egy csomó bevásárlókosáron és elterültem a földön, aztán hallottuk, hogy a riasztó megszólal. Te eldobtad a ruhákat és elszaladtál, de előugrott egy biztonsági őr és elkapott. Leestél, lehet megütötted a fejed. A biztonsági őr felrángatott a földről és megrázott, akkor pisiltél be. Aztán elájultál. Közben ideértünk anyuddal és letettünk a székre ő most rendezi a dolgokat, hogy ne hívjanak rendőrt a lopás miatt én meg hoztam neked vizet, meg megmostam az arcod. Közben felhívtam aput is, hogy jöjjön ide, hátha kell segíteni. Ő sok embert ismer.
A fiú csendben ült. Már tudta, hogy a meleg, amit érzett az volt, hogy bepisilt és ahogy a műanyag széken lecsúszott félig fekvő helyzetbe az egész ruhája pisil lett. Legszívesebben meghalt volna most szégyenében. Felnézett Ágira és teljesen meglepődött, hogy a lány szemében, arcán együttérzést látott. Lehunyta a szemét, Ági pedig újra végig törölte az arcát a vizes kendővel. Teljesen zavaros volt minden a fiú számára. Már tudta mi történt, de most sem értett semmit. Egyáltalán hogy került ő ebbe a helyzetbe? Mi történt vele az elmúlt napokban? Félig ájultan félig aludva dőlt végig a műanyag széken, nem érdekelte, hogy mindene tocsog a pisiben.
Egy erős kéz határozott szorítására tért magához. Kinyitotta a szemét és István kemény, határozott szemét látta maga felett. Hallotta, hogy Ági csendben beszámol a történtekről. István néha kérdezett valamit, amire a lány tömören válaszolt. A háttérben még mindig hallotta a kínai nő sipító hangját és az anyát is, ahogy próbálja megnyugtatni.
István felállt és felállította őt is, szólt Áginak, hogy lassan induljon el vele a kijárathoz. A fiú tétován elindult. Érezte, hogy ha Ági nem fogná a karját el is esne, nem tudna járni. Látta, hogy a nagydarab fekete mellényes biztonsági feléje indul, de megtorpan, amikor István megfogja a karját, aztán pár szót váltanak csendesen, és az őr elhúzódik, aztán lassan elmegy. István a kínai nővel vitatkozó Margit mellé lépett:
– Menj, törődj a fiaddal – mondta határozottan.
Margit felnézett, tiltakozni akart, de aztán szó nélkül elindult ki a folyosóról az utcára a két gyerek után.
Kint az utcán már kezdet sötétedni, eltelt az idő a vásárlás közben. Margit utolérte a gyerekeket, megfogta a fiú bal vállát, míg Ági a másik oldalról fogta a kezét és vezette a parkoló felé.
Ági felnézett az ideges Évára és megnyugtatta:
– Semmi baj Margit néni! Csabika jól van, csak megijedt és bepisilt. Azt szokott máskor is, tetszik tudni. Nincs semmi baja. Apu pedig mindent elintéz a boltban! Menjünk haza! Apu is jön hamar, biztosan.
Közben odaértek a kocsihoz. Margit kinyitotta a kocsit és nyitotta volna a hátsó ajtót a fiúnak, de aztán megtorpant:
– Tiszta pisi a gyerek, átázott az egész ruhája és most is csepeg belőle. Így nem ülhet be apád kocsijába!
– Tessék várni Margit néni! A parkoló őrtől mindjárt kérek valamit, amivel leterítjük az ülést és beülhet Csabika – mondta Ági és már el is szalad a parkoló szélén álló konténer felé.
Kis idő múlva egy nagy fóliával tért vissza, amit leterített a kocsi hátsó ülésén és a padlón is. Aztán Évával együtt segített beszállni a félig alvó, félig béna fiúnak és végre elindultak haza.